Nőgyógyászat

A nőgyógyászatnak számos ága elérhető az Oxygen Nőgyógyászat szakrendelésein. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrések fontosságát, és azzal is tisztában kell lennünk, hogy a nőgyógyászt nem csak panasz esetén érdemes felkeresni.

 

Az egyes szakterületek mindegyikén tapasztalt, gyakran speciális tudással rendelkező orvosok várják pácienseiket.

Rutinvizsgálatok

A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés az első menstruáció megjelenésétől elengedhetetlen a női egészség megőrzéséhez. Panaszok azonban előfordulhatnak korábban és a menopauza után is, így a leggyakoribb vizsgálatokon kívül bármilyen problémával és életkorban fontos a megfelelő képzettséggel rendelkező szakember tevékenysége. A termékeny korszak előtti, alatti és utáni gyógyítás és ellenőrzés megoldja a fogamzásgátlást, megkönnyíti a teherbeesést és gördülékennyé teszi az átmenet éveit.  

 

Biztonságos professzionalitás
Az Oxygen Nőgyógyászaton a tapasztalt szakorvosi tudást modern és színvonalasan felszerelt rendelő teszi teljessé, elektromosan állítható vizsgálóággyal, videokolposzkóppal és CTG-vel, a legszélesebb spektrumú szűrési lehetőségek pedig a ritkább problémák felderítését is lehetővé teszik. A nőgyógyászati vizsgálatok magas szakmai színvonalon szolgálják a páciensek kényelmét, gyógyulását.

 

Méhnyakrák-szűrés

A népegészségügyi ajánlás szerint 3 évenként javasolt a méhnyakrák-szűrés, ezzel szemben a szülész-nőgyógyász társadalom ezt évente javasolja. Minden hölgynek, aki már megkezdte a nemi életet, vagy legkésőbb 18 éves kortól évente egyszer ajánlott ezen a szűrésen részt vennie.

 

A vizsgálat során a beteg panaszaira, állapotára vonatkozó kérdések után egy „kacsa” nevű eszközzel feltárják a hüvelyfalat, látótérbe hozzák a méhszájat, a méh nyakcsatornájából és a méhszáj felszínről mintát vesznek pálca segítségével. Ezen kívül megtekintik a hüvely belfelszínét, a szeméremtestet, a kisajkakat és a nagyajkakat - eltérés, kóros növedék, és a váladék megítélése miatt.

  • A kolposzkópos megtekintés is része az éves szűrővizsgálatnak, hiszen így a szakember olyan finom rendellenességeket fedezhet fel, amelyek – annak ellenére, hogy a szűrés eredménye nem mutat kórosat – további kezelést igényelhetnek. 

  • A tapintásos vizsgálat során többnyire kiszűrhetők a ciszták, a miómák, a petefészek, a kismedence gyulladása, sőt, az endometriózis is.

  • A hüvelyi ultrahangvizsgálat pedig már pontos képet adhat ezen betegségekről, illetve a tapintással nem észlelhető méhüregi rendellenességekről is.  

  • A rákszűrésnél levett citológiai minta kapcsán számos eltérésre fény derülhet, így például a tünetmentes humán papillóma vírus (HPV) fertőzésre is. A HPV-ről érdemes tudni, hogy a szervezet öngyógyító mechanizmusa szinte észrevétlenül leküzdheti a fertőzést, de az ismét felbukkanhat és elindíthatja a rákképződést. Éppen ezért, a kialakuló rák megelőzésében van fontos szerepe a védőoltásnak. A vírusnak több mint 130 fajtája van, az oltás ebből arra a 2 vagy 4 fajtára hat, amelyekből gyakrabban és gyorsabban képződik daganat. Ebből a szempontból és minden egyéb probléma kezelésében, és a betegségek megelőzésében is kiemelt szerepe van az évenkénti szűrésnek.

 

Emlővizsgálat

A nők igen gyakran tapinthatnak göböket, csomókat a mellükben, amelyek többnyire teljesen ártalmatlanok. Az önvizsgálat és a rendszeres nőgyógyászati kontroll azonban elengedhetetlen. Az Oxygen Nőgyógyászat orvosai pontos diagnózist állítanak fel, amely alapján szükség esetén megkezdődhet a kezelés, csökkenhetnek a tünetek..
 

A korai felismerés életet menthet
Szerencsés esetben a hölgyek havonta legalább egyszer áttapintják és megtekintik az emlőjüket. Amennyiben ilyenkor olyasmit találnak, amit eddig nem érzékeltek, vagy egy korábban is meglévő göb megváltozik, minden esetben érdemes szakemberhez fordulni. Ma már nagyon korszerű diagnosztikus módszerek állnak rendelkezésre, így a korai felismerés akár életeket menthet. A legtöbb csomó azonban jóindulatú elváltozásként jelentkezik.
Az emlőbetegségeket közt vannak élettani, a korral, hormonális állapottal összefüggő elváltozások. A második csoportot az emlő valódi, de jóindulatú daganatai képezik, a harmadik csoportba az emlő rosszindulatú daganatai tartoznak. Végül léteznek gyulladásos, fertőzés miatt kialakult elváltozások.

 

A leggyakoribb elváltozások az emlőben:

  • Menstruáció alatt jelentkező csomók

  • Lipoma, fibrocisztás emlőbetegség

  • Rostos mirigydaganat

  • Emlőgyulladás várandósoknál

  • Megduzzadt tejmirigyek

 

Méhszájseb

Gyakran az éves szűrés során derül fény egy „méhszájsebre”, amely többnyire valójában nem egy seb, hanem egy eltolódás a méh nyakcsatornájában lévő hengerhám és a méhszáj felszínét borító laphám között. Fiatal lányoknál nagyon gyakori ez a cervikalizáció, amikor a méhnyakban lévő hengerhám kitüremkedik a méhszáj felszínére, a laphám helyére – ám ez nem kóros. Az évek során a hengerhám egyre beljebb húzódik, de mivel nyákot termel és meglehetősen sérülékeny, ezért okozhat egy kis vérzést, vagy bővebb váladékozást, folyást. Ha kórokozók nem telepednek meg és a rákszűrés is negatív, de panaszokat okoz, a nőgyógyászok leginkább az ecsetelést, vagy a lefagyasztást, leégetést javasolják. Ha nem okoz semmiféle panaszt, ehhez a típushoz nem is szükséges hozzá nyúlni.

Endometriózis

Sokan a gyermekvállalás nehézsége kapcsán szembesülnek egy különös diagnózissal: endometriózis.
A meddőséggel küzdő nők tizede szenved ettől a betegségtől, amely sokszor kellemetlen vagy fájdalmas tünetekkel is jár.


Szerteágazó tünetek
Az endometrium a méh belső felszínét borító szövet, amely minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriózis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet a szervezet más területein, a méh üregén kívül, jellemzően a hasüregben is megtalálható. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak, különösen azért, mert ugyanúgy reagálnak a menstruációs ciklus során, mint a méh nyálkahártyája, vagyis havonta leválnak vérzés formájában. Azonban a méh üregén kívül az endometrikus csomók nem tudnak kijutni a testüregből, így előfordulhat belső hasüregi vérzés, gyulladás és hegképződés, illetve elhelyezkedéstől függően számos panasz, például a vizeléssel kapcsolatban.

Milyen panaszok esetén kell tehát orvoshoz fordulni?
Az endometriózis leggyakoribb tünete az erős fájdalom, főleg a menstruáció előtt és alatt, esetleg a nemi élet során. Az is gyanús lehet, ha szokatlan fáradékonyságot, deréktáji fájdalmat, hasmenést vagy székrekedést tapasztalunk. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző. Sokan ugyanakkor semmiféle tünetet nem észlelnek, és esetleg csak a meddőségük kapcsán derül fény a betegségükre.


A diagnózis lépései
Számos elmélet létezik az endometriózis kialakulásáról, de eddig egyik sem tűnt megdönthetetlennek és a diagnózis is bizonytalan lehet mindaddig, amíg azt hastükrözés (laparoscopia) útján nem igazolták szövettani mintavétel alapján. Az általános érzéstelenítésben végzett sebészeti beavatkozás során, apró hasfali nyílásokon keresztül a hasüreget széndioxid gázzal töltik fel, majd egy optikai rendszer segítségével feltérképezik a kismedencét és a hasüreget. Ezzel a módszerrel a néhány milliméteres csomók is látható válnak.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a nőgyógyászati vizsgálat során az orvos maga tapintja ki az endometriózisra jellemző csomókat. A tünetek is árulkodóak lehetnek, de a pontos információt a betegség elhelyezkedéséről és kiterjedéséről valóban csak a laparoscopos megerősítés adhatja.